Két év kényszerszünet után hétfőn ismét színpadra léptek az iskolai színjátszó csoportok, hogy az Atlantisz program keretében előadják az Égő szivárvány százezer virágbul című műsort a Petőfi Emlékévhez kapcsolódva. Tíz középiskola tizenegy csoportja a Vörösmarty Színházban teltház előtt idézte meg a költő verseit inspiráló nemes eszméket.
Az Atlantisz program első előadását 2015-ben láthatta a fehérvári közönség a Vörösmarty Színházban. E művészeti nevelési program célja, hogy közelebb hozza a színházat a gyerekekhez. Az elmúlt években így játszhatta el több száz diák a Lúdas Matyit, Arany János Toldi című elbeszélő költeményét, valamint az Odüsszeiát is.
Az elmúlt két évben a járványhelyzet miatt elmaradtak a tervezett előadások, és idén is elég nehéz helyzetben próbáltak a gyerekek. A sorozatos megbetegedések, a karanténok miatt folyamatos újratervezéssel tudták csak megvalósítani az Égő szivárvány százezer virágbul című műsort hétfőn a Vörösmarty Színházban. A résztvevő tíz iskola tizenegy színjátszó csoportjának jeleneteit Petőfi Sándor élete, költeményei ihlették. A felkészítést a pedagógusok mellett mentorok is segítették: Kiss Diána Magdolna, Ballér Bianka, Kerkay Rita, Váradi Eszter Sára, Lőrincz Zsuzsa, Juhász Illés és Keller János.
A jeleneteket ötfős zsűri értékelte. A grémium tagjai dr. Kulcsár Szilvia, a Székesfehérvári Szakképzési Centrum kancellárja, Török Szabolcs, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Székesfehérvári tankerületének igazgatója, Földi Zoltán, a Felsővárosi Általános Iskola igazgatója és dr. Szikora János, a Vörösmarty Színház igazgatója. A zsűri elnöke dr. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere volt, aki a több mint kétórás előadás végén megköszönte a programban résztvevők munkáját: a Vörösmarty Színház minden dolgozójának, akik a technikai hátteret biztosították az előadások megvalósításához, a színészeknek, akik mentorként vettek részt a csoportok munkájában, a felkészítő pedagógusoknak, akik megküzdve az elmúlt két év járvány okozta nehézségeivel is, nem adták fel, és minden tanévben újra és újra nekiláttak a tervezésnek, a kivitelezésnek. Végül köszönetet mondott a diákoknak, akik vállalták a szereplést, és lelkiismeretesen felkészültek az előadásra.
„Szerettük volna elismerésünket kifejezni valamennyi közösségnek, mert fantasztikus munkát végeztek. Éppen ezért az oklevélre egy-egy olyan mondat került, amely a legjellemzőbb volt az előadásra. Székesfehérvár Önkormányzata minden iskolának 100-100 ezer forintot ad még emellett, azzal a kéréssel, hogy az összeg felhasználásakor gondoljanak azokra a fiatalokra is, akik ezt az összeget nyerték.” A polgármester ezt követően felkérte a közönséget, hogy egy rövid kis időre alakuljon át közgyűléssé, és azt a zsűri által hozott javaslatot, miszerint minden színpadon szereplő diák kapjon magyarból egy ötöst a következő tanítási napon, támogassa. A közönség tartózkodás nélkül, egyhangú szavazással támogatta a zsűri javaslatát.
Az előadások sora az Arany János EGYMI diákjainak műsorával kezdődött. Lohonyai Zoltán pedagógus vezetésével a diákok a János vitéz első három jelenetét játszották el. A színpadon megjelent Jancsi és Iluska, valamint a leány mostohaanyja, aki igencsak pörlekedett a fiatalokkal. A diákok nemcsak verset mondtak, hanem énekeltek is bátran a színpadon. A jelenet hátterében, egy hatalmas kivetítőn az iskolások által készített rajzokat láthatta a közönség. A csapat a „Köszönet a játékos felütésért” oklevelet vehette át.
A János vitézből választott részletet a „Dicséret az eredeti látványért” okleveles Dunaújvárosi SZC Szabolcs Vezér Gimnázium. Tánczos Krisztina felkészítő tanár csapatával arra törekedett, hogy egy kelléket nagyon sok funkcióban használjanak: így lett sok székből ülő alkalmatosság, vakondtúrás és nap, a zizegő könnyű műanyag takaróból patak, tó és esőfelhő.
A Vasvár Pál Gimnázium diákjai Nagy Judit vezetésével a forradalom fehérvári eseményeit mutatták be. 1848. március 16-án a Fekete Sas Fogadó és Kávéházba lépünk be Boross Mihály jogász, újságíróval és társaival, akik hazajöttek, és hozzák a hírt a pesti eseményekről. A forradalmi lelkületű fiatalok szavaira talpra ugranak a fogadó vendégei, és együtt mennek a város főterére. Ehhez jól ismert Petőfi-szövegeket használtak fel. Produkciójukat „Elismerés a patrióta lelkületért” címmel díjazta a zsűri.
Nyolc Petőfi-verset montírozott össze egy játékká Molnár Anikó, a Székesfehérvári SZC I. István Szakgimnáziuma színjátszóinak vezetője. A humorral, zenével és sok ritmussal átszőtt történetben megjelennek a XXI. század technikai eszközei is. Így Petőfi laptoppal az ölében írja verseit, miközben a világháló közösségi felületein kortársai jelentkeznek be: a forradalomról látható rövid videót tesz közzé Kossuth Lajos, akitől üzenet is pittyen, miszerint „elfogyott a regimentje”. Arany messengeren osztja meg barátjával írásait, és a legújabb szélesvásznú filmet is bármikor megnézhetik a szabadságharc iránt érdeklődők – ha előfizetnek a csatornára. A jelen és a múlt szerencsés találkozása a „Köszönet a kortárs tükörért” elismerésben részesült.
A következő jelenetben János vitézzel és a Comenius Angol-Magyar Két Tanítási Nyelvű Gimnázium színjátszóival tartva néhány pillanat alatt az erdőben találta magát a közönség. A diákok megjelenésükkel, mozdulataikkal, és hangokkal (madárfütty, békakuruttyolás) tökéletesen megidézték annak a hangulatát, ahogy a sötétedő, egyre sűrűbbé váló erdőben kering a főszereplő, aki egy banyában felismeri Iluska mostoháját. Összecsapnak, és a rút mostoha végül meghal. Kapócs Balázs és Szabó Anna varázslatra képes tanítványai az „Elismerés a kreatív csapatmunkáért” címet nyerték el.
A Halhatatlanságra vágyó királyfi történetét Petőfi Felhők-ciklusával ötvözte Láposi Anita, a Kodolányi János Gimnázium és Szakgimnázium Kodócska csoportjának vezetője, így mentve meg a királyfiról szóló, két éve született előadást, amelyet a járvány miatt nem tudtak bemutatni. Az igen komoly témát feszegető, a halál és az örök élet ára kérdésekre választ kereső darabot az iskola felső tagozatos diákjai mély átéléssel adták elő. Oklevelükön ez áll: „Tisztelet a halhatatlan társulatnak”.
Az est második felében nagy hanggal érkeztek az első fellépők. A zsiványok - a Kodolányi János Gimnázium és Szakgimnázium Színpadka társulatának legelvetemültebb tagjai - majdnem nem jutnak vissza éjszakai portyájuk után a tanyára, ugyanis elfelejtették a jelszót, ami az új nappal, éjfél után lép életbe. Ám szerencsére egyiküknek mégis eszébe jutott, és kinyílt az ajtó, azaz felgördült a függöny. János vitéz pedig ott találta magát a Zsiványtanyán. A jelenetet, amely a „Szerethető zsiványKODÓk” elismerésben részesült, Bobory-Michna Boglárka álmodta színpadra.
Petőfi Sándor színészettel és színházzal kapcsolatos költeményeiből állított össze egy jelenetet Kerkay Rita. A Hermann László Zeneművészeti Szakgimnázium és AMI diákjai három minijelentben a színház világát idézték meg: az öltözőben készülő társulatot, a színpadon játszó színészeket, majd a hazafelé készülő művészeket. A jelenet különlegességét az adta, hogy az elhangzó vers dramatizált változatához a hermannos diákok írtak zenét. Előadásuk kivívta a zsűri elismerését, hiszen „Tisztelet a művészet hitvallóinak” feliratú oklevelet kapták.
A következő jelenetben a színpadon piros, fehér és zöld színű párnák, a forradalmi hangulatot adó dob és a változásokat jelző kalimba, két Petőfi alak és a (párna)csatába induló telekis diákok. Az Egy gondolat bánt engemet című versben benne van Petőfi világa, és legfőképp a nagy kérdés: nyugodt elmúlás a párnák között, vagy hősi halál a csatatéren? A Teleki Blanka Gimnázium és Általános Iskola diákjainak produkcióját, a Somos Ákos rendezte mozgalmas színpadi jelenetet „Egy versben a világ” oklevéllel díjazta a zsűri.
A Tóparti Gimnázium és Művészeti Szakgimnázium előadásában egy irodalom órán elbóbiskoló diák álmában Petőfi Sándor életre kelt, és a költőt követve jártuk be életútját. A szülői háztól a színészi pályán át kísérve jutottunk el a forradalom kitöréséig. Az álmodó diák megismeri a költőt, és a végén őt is magával ragadja a Talpra magyar. Tóth Angelika jelenete és a diákok játéka „elementáris élményt nyújtott”, e szavakkal adta át a „Játékotokban Petőfi él a színpadon” oklevelet a zsűri a csapatnak.
A Ciszterci Szent István Gimnázium színjátszóinak jelenete a mesés történetet vitte színre Ferenczy Noémi vezetésével, amikor a katonákhoz csatlakozik Jancsi, és mesebeli utakon halad célja felé. A szöveg maga is tele van humorral, és ezt szó szerint meglovagolták a ciszteres diákok, nagy sikert aratva. Oklevelükre ez került: „Tökéletes pont az i-n”.
Werkfilm
Forrás: Csordás Csilla /ÖKK/, Fotó: Simon Erika, Werk: Fejér-Erdélyi Teréz
