Az öreg hölgy Székesfehérvárra látogat: Tóth Ildikóval és Gáspár Sándorral a főszerepben Dürrenmatt remekműve március végén kerül színpadra Bagó Bertalan rendezésében. A svájci mester a szimbólumok pazar játékával mutatja meg, hogy az ember természete nem változik, csak a technikai eszközök. Ez pedig Bagó Bertalannak is éppen elegendő érv amellett, hogy Fehérváron felépítse Güllen városát.

Nagyon kedvelem az olyan darabokat, amiben van egy erős groteszk, ironikus szál, nem egy realisztikus történet. Nevethetünk rajta, aztán elgondolkodhatunk, hogy min nevettünk, így még húsbavágóbb az egész. Nekem egyébként is mániám, hogy még a legnagyobb drámában is nevessünk, mindig kell, hogy legyen feloldás közben, hogy legyen egy kis humora a történetnek – kicsit fekete, de humor.

Az öreg hölgy visszatér szülővárosába, hogy régi szerelmén bosszút álljon, miközben óriási leckét ad Güllen városának…

Több főszereplője van a darabnak. Egyszer Ill és az öreg hölgy, Clara Zahanassian, de ugyanilyen főszereplő a nép, a demosz. Az első pillanatban visszautasítja az ajánlatot, hogy kitaszítsa magából Illt, de hogy jut el odáig, hogy meggyőzi saját magát, hogy a város tagjai jogosnak érzik, hogy megöljék. Clara Zanahassian, az öreg hölgy tönkretette a várost, felvásárolt mindent, aztán ad pénzt, fölvirágoztatja a várost, és morálisan tönkreteszi. Ez Dürenmatt az ember természetéről és a társdalomról vallott véleménye.

A másik főszereplő Ill, aki negatívból indul, tagadja a tetteit, de a végefelé már önként vállalja a halált, ez az ő belső döntése. Ez szintén egy nagy út.

És van Clara Zahanassian, az öreg hölgy, a milliomos nő, aki több szempontból is érdekes. Nem egy egyszerű bosszú, amit el akar érni. Mindent egy lapra tesz fel. Illt ugyanazokon a stációkon akarja végigjáratni, amin ő végigjárt. Az a célja, hogy Ill ugyanazokon az érzelmi hullámvölgyeken, ugyanazokat a társadalmi kivetettségeket élje meg, mint amit ő élt meg fiatalkorában Güllenben. Nagyon hasonlít a görög sorstragédiákhoz utalásaiban is. Olyasmi ez egész, mintha Clara a stációk által olyan tisztítótűzön keresztül juttatja át Illt, a volt szerelmét, hogy méltó legyen őhozzá. Mert ha odáig eljut, hogy kilúgozódik belőle a lélek és ez a rettenetes pénzközpontú magatartásforma, és alárendeli magát a szerelemnek, akkor olyan lesz, mint ő. Elviszi magával Capri szigetére, ahol már el van készítve a mauzóleum, és mintha az elysiumi mezőkön az Árkádia szikláin élnének tovább a halálban.

Az egész szimbólumrendszer hangsúlyosan jelenik majd meg a díszletben és a jelmezekben is…

Elég egyértelmű jelekkel dolgozunk a díszlet és a jelmez tekintetében is. Dürenmatt szakrális színházat írt, ez nem egy realista helyzet. Olyan sorvezetővel írta a darabot, ahogyan Brecht dolgozott, nagyon erős utalások vannak benne, és formanyelvében pl. ahogy az erdőt eljátssza a nép, és folyamatosan kibeszélnek. Én nagyon szeretem ezt. Azt gondolom, hogy az előadás részese a néző, állandóan kommunikálni kell vele, le kell leplezni a teatralitást, ki kell kacsintani, mert akkor még jobban figyel a lényegre. Nem csak az érzelmekre kell apellálni, hanem az értelemre is.

Bemutató: 2022. március 26. 19.00 Nagyszínpad

További infó, jegyek: ITT