Színházunk alapkövét pont államalapításunk ünnepén, 150 évvel ezelőtt, 1872. augusztus 20-án rakták le. Tervezői a kor ismert színházépítői, Koch és Skalniczky voltak.
„És most, a mai napon, ím letesszük a nagy királyok szent sírhalmai fölé a közművelődés újabb diadalmának alapkövét, szilárdul álljon rajta a nemzetiség Patheonja, mely évezredeken át hirdesse e sokat szenvedett hazának majdan felviruló szellemi nagyságát!” -
A Vasárnapi Újság számolt be 1857-ben arról, hogy Fehérváron új színházat terveznek. „A lelki élvezet” mellett az újság szerint már arra is kell gondolni, hogy az új épület díszítse a város valamelyik terét, tehát feltétlenül új épületben kell gondolkodni. 1872. augusztus 20-áig pedig még sok víz lefolyt a Dunán…
A tervezés élén a Splényi Henrik vezette Székesfejérvári Kaszinó alapítói álltak. Ugyanilyen pártoló hozzáállás jellemezte a Vörösmarty Kört is: 1869. november 14-én tartott ülésükön beadvánnyal fordultak a városi közgyűléshez a színházalapítás javaslatával. A városi hatóság 1869-től összefogta a kezdeményezéseket és az Ullmann Miklós kapitány vezette bizottmány mellé már Patay József mérnököt is delegálta.
A helyszín kijelölésére két javaslat érkezett: az egyik a Palotai kapu előtti Buzapiac központjában építkezett volna. Ez Zalkay János terve volt, s a Székesfehérvár című lapban a szerkesztő Forster József végig ezt a tervet támogatta. A végül is megvalósult javaslat a színházat egy városi köztérre, a Budai kapu (akkori nevén Nádor kapu) tornya melletti „Kis sétatér” alsó részére helyezte. Ezt a közteret nyugatról a „Három szerecsen ház”, északról a Zichy-ház, akkor Schlenk szálloda (mai Magyar Király) határolta. Ez a városi köztér azonban nem volt az épület számára elegendő, így végül az épület a sétatér felső részén az 1873-ra befejezett háromszor nagyobbított 425 négyszögölös telken épült meg.
Szőgyény-Marich László főispán 1870. január 11-én kelt felhívásában részvénytársaság felállítását javasolta. A tervezet szerint az 50 ezer frt-os beruházást 500 db 100-frt-os részvény kibocsátásával fogják előteremteni, s ehhez kölcsönjegyzőket keresnek. A kamatokat a tervezet már a színházi jövedelmekből akarta kiállítani. A terv bevált: a jegyzés elkezdése után két hónappal 1028 részvényt jegyeztek.
A részvényjegyzés után alakult meg hivatalosan is 1870-ben a „Székesfejérvári Színház Részvény-Társulat”. Elnökévé Szőgyény-Marich Lászlót, alelnökké Miske Imrét, pénztárnokká Kreutzer Nándort választották. Az alapító okiratban az építkezés összes költségét (melléképületekkel) 60 ezer frt-ra becsülték, ezt az összeget évenkénti sorsolással beváltott részvényekkel 46 év alatt kívánták törleszteni. Azok, akiknek a részvényét a sorsolás után beváltották, az alapítólevél szerint továbbra is tulajdonosok maradtak, és az ekkor kapott „élvezeti jegy” révén a társulat ügyeibe teljes jogon beleszólhattak. A színház és melléképületei tehát a törlesztés lejárta után is a részvényesek tulajdonában maradt.
A részvénytársulat megalakulása után a telekalakítással összefüggő rendezési tervet engedélyeztették, majd 1872 elején elkezdődött az épület kimérése, márciusban pedig már munkák elvégzésére lehetett jelentkezni. A nyilvános licitálást a Fekete Sas vendéglőbe, a Vörösmarty-kör emeleti helyiségébe hirdették meg. Az írásbeli árajánlatokhoz a vállalási összeg 5%-át biztosítékként tették le a jelentkezők.
A tervezési munkákat Koch és Skalnitzky pesti építészek végezték, s a terveket 1871. február 2-án mutatták be. Az építkezést a legjobb árajánlat alapján Hübner Nándor és Schmidt Károly fehérvári építőmesterek nyerték el. Az első kapavágást 1872. április 28-án tették.
A munkák megindulásával, már a tervek véglegesítésekor kiderült, hogy az építkezés 133.863 frt-ba fog kerülni. Így már 1872 elején újabb felhívást és újabb részvényeket bocsátottak ki. Az újabb 80 ezer frt. jegyzése egyetlen hónap alatt megtörtént, pedig ugyanakkor épült, szintén a polgárok buzgalmából az árvaház és a református iskola. Az anyagi helyzet javítására még a megnyitás előtt örök áron eladtak kilenc páholyt.
Az új épület alapkövét 1872. augusztus 20-án helyezték el, szép ünnepség keretében. A Szent István napi püspöki szentmise és a körmenet után az ünnepség Szőgyény-Marich László elnökletével a Városháza udvarán kezdődött. A megyei főispánt Zuber József városi főispán fogadta. A Himnusz előadása után az elnöki beszéd következett. Fejér megye főispánjának beszédére Novák Kálmán, Székesfehérvár szabad királyi város polgárnagyja felelt. Kiemelte: bármily kegyeletes emlék fűzi is a fehérváriakat a régi színházhoz, „e csarnok többé szép rendeltetésének meg nem felel, és egy újabb célszerű épület által pótolandó”. A beszédek után az ünneplők a nemzeti, a városi és a megyei zászlók után menetként az építkezés helyszínére vonultak. A kiásott alapoknál fehér ruhába öltözött fiatal hölgyek koszorúja fogadta a menetet. Itt Juraszek Ferenc, a társulat titkára fölolvasta az előkészített és aláírásokkal ellátott oklevelet, melyet üveghengerbe zártak, s utána Szőgyény-Marich László Hübner Nándor segítségével az alapkőben kivájt üregbe helyezett.
Az alapkőletétel alkalmával a helyi nőegylet nevében Horváth Böske koszorút adott át Szőgyény-Marich Lászlónak, amit a főispán közéleti kitüntetései legszebbjeként fogadott. Az ünnepély a Szózat eléneklésével ért véget.
Forrás: Demeter Zsófia
