"A Szankon található történeti emlékpark a középkorban, a 13. század közepén Magyarországra költözött keleti eredetű népnek, a kunoknak állít emléket. "
2020 Koronázási Szertartásjáték
Kiskun Emlékhely, Szank vezér egykori szállásán
A kunok a tatárjárás vérzivataros évei folyamán leltek itt új hazára, majd hosszú évszázadok során, kulturális hagyatékuk egyes elemeit megőrizve, beolvadtak a magyarságba. Egykori jelenlétüket számos, ma már a magyar örökség szerves részét képező hagyomány, fogalom, földrajzi név, szó, használati tárgy tanúsítja. A kunok jelenlétének szemléletes bizonyítékai a földrajzi nevek, különös tekintettel a Kiskunság és Nagykunság tájegységeink beszédes elnevezései. A Duna–Tisza köze jelentős részét lefedő mai Kiskunság azonban nemcsak egy természetföldrajzi egység, hanem egy történeti-kulturális egység is egyben.
800 év történetében barangolva
A keleti sztyepp egykor volt hatalmas és erős népének, a kunoknak különösen izgalmas és kalandos történelmében való utazás – ennyi év távlatából – a történet, a nyelvészet, a néprajz vagy éppen a régészettudomány eredményei segítségével történhet meg. A Kiskun Emlékhely fő célja, hogy a látogató közel 800 év történetében barangolva, választ kapjon olyan kérdésekre, hogy a 21. században miért van jelen és mit jelent az a fogalom, mint a „kun öntudat”.
Az emlékhely tematikus útvonalai történeti hűséggel mutatják be a magyarságba az évszázadok során beolvadó kunok folyamatosan változó életterét. Megtekinthetők még: jurták, Árpád-kori és késő középkori sírok, templomrom, feltárt kettős körárok és cölöpsánc rekonstrukciója, Árpád-kori földház, XIX. sz. tanya és tanyaudvar, tároló épületek, kunhalom.
Információ: itt
