Február 22-én a Vörösmarty Irodalmi Szalon vendége volt a Geopen Könyvkiadó, amelynek gondozásában a következő nagyszínpadi bemutatónk alapját adó regény – Murakami Haruki: Kafka a tengerparton – is megjelent. Balázs Évával, a kiadó főszerkesztőjével és Szikora János igazgatóval, az előadás rendezőjével Perczel Enikő dramaturg beszélgetett.
Tíz évvel ezelőtt amerikai előadásnak tapsolhatták vörösre a tenyerüket a nézők és adhattak előkelő négy csillagot a tengerentúli kritikusok a Murakami Haruki-regényből készült, Frank Galati nevéhez fűződő színpadi adaptációnak. A 2008-as bemutató sikere után a két szálon futó fura történet egy évtizedig csak a könyv lapjain élt tovább, a neves japán író hihetetlen kultuszának köszönhetően persze markánsan. Világszerte léteznek Murakami Haruki-fanklubok, a magyarországi éppen az író regényeit hazánkban kiadó Geopen Könyvkiadóhoz köthető – a kiadó és egyben a magyar regényváltozat szerkesztője, Balázs Éva többek között erről is mesélt a Vörösmarty Irodalmi Szalon estjén a teátrum kávézójában. A másik vendég Szikora János igazgató, az előadás rendezője volt, aki a regény magyarországi megjelenésekor már ismerte a nyersfordítást, s mint tréfásan megjegyezte, a misztikus dolgok iránti érdeklődése ellenére nagyjából egy kukkot sem értett belőle.
− A történetet az olyan krimihez tudnám hasonlítani leginkább, amelyben úgy keressük a gyilkost, hogy még abban sem vagyunk biztosak, megtörtént-e egyáltalán a gyilkosság. A könyv elolvasása bennem sok mindent helyre tett, ám azt is észrevettem, egyre több kérdés fogalmazódik meg bennem, amelyekre a könyv végén mégsem érkezik válasz. De éppen az a jó ebben, hogy számos kérdésre nincs is egyöntetű megoldás, illetve ezeket a nézőnek kell majd megtalálnia.
A könyv magyar szerkesztője (aki egy ölnyi példányt a színházkávézóba is magával hozott a hallgatóságnak) az író valósághoz és álomhoz, misztikumhoz és fantasztikumhoz való különös, kettős vonzódását emelte ki, hozzátéve: a Kafka a tengerparton neki is személyes kedvence, így különös izgalommal várja a fehérvári, sőt egyben európai ősbemutatót.
− Murakami Haruki varázslatos világot képes teremteni. Én az angol fordítás alapján végeztem a szerkesztést, ő íróként viszont sosem ellenőrzi a magyar megjelenéseket, felhajtást és nyilvánosságot kerülő, amolyan csodabogár szerzőként is csak a borítót kéreti be, de mindig azt üzeni nekünk a jogvédő megbízottján keresztül: „Harukinak nagyon tetszett.”
Mint Szikora János hozzáteszi, számára rendezőként és a nézők számára is az lehet majd a legfontosabb üzenete a Kafka a tengerparton-nak: az ember, a fiatal főhőshöz hasonlóan, az előadás végére megtanulhat másképpen nézni a történésekre, magára, a világra. Az író asszociatív, szimbolikus, metaforikus stílusvilágán túl nagyon szerethető, esendő, hús-vér figurát kapunk a darabban, húzta alá Perczel Enikő.
− Valóban különleges kaland lesz ez mindannyiunknak a következő két hónapban. Azt vettük észre, hogy senki sem akar a saját dolgai után szaladni a próbák után, együtt maradunk, rengeteget beszélgetünk, s ezt nagyon élvezzük.
Haruki játékos, misztikus, rafinált világa tehát beszippant olvasót, színházi embert egyaránt. Április 7-én, az európai ősbemutatón a nézők is csatlakozhatnak.
