Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde című drámájával mutatkozott be szeptember 27-én a Vörösmarty Színház Pelikán Fészkében az Atlantisz program két idei győztes diákszínjátszó csoportja. A Székesfehérvári SZC I. István Technikum István Színköre és a Szent Imre Gimnázium Szignum Műhelye közösen állította színpadra a klasszikust: az első felvonást az István Színkör, a másodikat a Szignum Műhely diákjai adták elő.
Az Atlantisz program évről évre lehetőséget teremt arra, hogy a színjátszás iránt érdeklődő fiatalok ne csupán megmutassák tehetségüket, hanem közelebbről is megismerkedjenek a színházi alkotófolyamattal. A program idei két győztes csapata ezúttal közös vállalkozásra kapott lehetőséget: Vörösmarty Mihály egyik legismertebb drámai költeményét, a Csongor és Tündét vitték színre.

A különleges produkció két önálló alkotói világot kapcsolt össze. Az első felvonást a Székesfehérvári SZC I. István Technikum István Színköre készítette el Molnár Anikó rendezésében, míg a második felvonást a Szent Imre Gimnázium Szignum Műhelyének diákjai állították színpadra Náray-Szabó Lívia rendezésében. A felkészítő tanárok munkáját mentorok segítették: az István Színkörrel Juhász Illés, a Szignum Műhely mellett pedig Soltész Rita és Matuz János dolgozott.

A két diákszínjátszó közösség eltérő színházi eszközökkel közelített Vörösmarty művéhez. Az István Színkör Csongor belső utazását, a fény és a sötétség, valamint az egyén és a közösség közötti feszültséget elsősorban prózai helyzeteken keresztül bontotta ki. A Szignum Műhely a mozgásra, a tér megelevenítésére és a jelzésértékű szimbólumokra helyezett nagyobb hangsúlyt. A két megközelítés egyetlen előadássá kapcsolódva irányította a figyelmet Vörösmarty máig érvényes kérdésére: vajon a másik felünk keresése elvezethet-e saját magunkhoz?
Csongor története ebben az értelmezésben egyszerre szólt a szerelem és az elérhetetlen teljesség kereséséről, valamint az önmagunkhoz vezető útról. Vándorlása során a Kalmár, a Fejedelem és a Tudós által képviselt életutak saját bizonytalanságaival és vágyaival szembesítették, miközben Mirígy és az ördögi erők újabb és újabb akadályokat állítottak Csongor és Tünde egymásra találása elé. Égi és földi, fény és sötétség, álom és valóság találkozott a fiatal alkotók közös színpadi világában.

Az első felvonásban Martin Barnabás alakította Csongort, Simon Kimberli Diána Tündét, Kováts Lilla Ilmát, Szabó Áron Balgát, Rácz Lili pedig Mirígyet. A második felvonásban Csongor szerepében Friesenhahn András, Tündeként Szücs Boglárka, Balgaként Borbély Bálint István, Ilmaként Theobald Tímea Dóra, Mirígyként pedig Kulkov Szonja lépett színpadra.

A Szignum Műhely felvonásának koreográfiáját Fekete Lilla Tímea és Szücs Boglárka, látványát Heinold András és Kovács Kitti Alexa készítette, zenéjét és dalszövegét Kovács Kitti Alexa jegyzi. A produkció munkájában Réti Anikó korrepetitorként, Balla Anett súgóként és produkciós asszisztensként, Horváth Iza pedig ügyelőként vett részt.

A szeptember 27-i bemutatóval a két diákszínjátszó közösség több hónapos közös munkája ért célba a Pelikán Fészek színpadán. A Csongor és Tünde ugyanakkor nem csupán két csapat találkozása volt: két különböző színházi gondolkodásmód kapcsolódott össze benne, miközben a diákok saját kérdéseiken és saját színházi nyelvükön keresztül közelítettek Vörösmarty csaknem kétszáz éves művéhez. Az előadás októberben is megtekinthető két alkalommal.