Hogyan látják a világot azok a tehetséges huszonéves színészek, akikből a következő évtizedek Jávor Pálja vagy Mikó Istvánja lehet? Arcukat filmekből és tévésorozatokból ismerhetjük, néhányuknak nagy számú rajongótáboruk is van már. Érzékenyek, sármosak és robbanékonyak – őket mutatjuk be közelebbről. A sorrend, csakúgy, mint kolléganőik esetében, mozgóképes tapasztalataikon alapul.
A legmenőbb fiatal magyar színészek #4
| Név: Kovács Tamás Született: 1994. november 15. Miben láthattuk: Korhatáros szerelem,Aranyélet Színházban: Székesfehérvári Vörösmarty Színház |
Hétéves korában reszketett a térde, elcsuklott a hangja és elvörösödött a feje a szavalóversenyen, akkor megfogadta, hogy soha többet nem áll ki emberek elé. Egy évvel később tíz napot forgatott Vicsek Károly Bolygótűz című filmjében, amelyben az egyik partnere az édesapja, Kovács Frigyes volt, aki így jellemezte a színészi pályát a fiának: „Hát gyerek, ez nagyon keserű kenyér”.
Több mint egy évtizedig versenyszerűen focizott, aztán egyszer edzésre menet rájött, mégsem az az ő útja. Szabadkán nőtt föl, a gimiben minden évben indult a Középiskolások Művészeti Vetélkedőjén, ott jó visszajelzéseket kapott, arra jutott, színészettel akar foglalkozni. Operatőr bátyjával együtt forgattak akkoriban egy kisfilmet Függőség címmel, ami arról szólt, hogy a főhős felkel, és totál egyedül van a világban, mint Will Smith a Legenda vagyokban.
Elsőre felvették a színművészetire, tavaly végzett, a diploma után három helyre is hívták: a Nemzetibe, Szegedre és Székesfehérvárra. Ő az utóbbi mellett döntött. Magyar katonát játszott a diák-Oscar-nyertes Kovács István Idegen föld című kisfilmjében, amerikai katonát játszó magyar katona volt az Oscar-shortlistes Tóth Barnabás Van egy határ című kisfilmjében, a Vajdaságban játszódó Welcome száguldozó-kokózó ösztönlény figuráját egy olyan haverjáról mintázta, akinél őrültebb embert nem ismer.
Az Aranyélet második évadában a sorozat legnépszerűbb figurájának, Hollós Endrének (Anger Zsolt) a fiatalkori verzióját alakította, a Korhatáros szerelemcímű TV2-s sorozatban már főszerepet kapott: ő volt a fiatal pultos srác, aki összejött a 40 körüli háromgyermekes anyával. Kovács Patríciával nagyon működött köztük a kémia (elég csak megnézni ezt az alábbi jelenetet), azonban a bájosnak induló romantikus sorozat a második évadban lement kutyába, de az alpári humor és a sok indokolatlan meztelenség csak elriasztotta a nézőket, és most bizonytalan, hogy lesz-e folytatás.
A Welcome-hoz kerestünk egy vajdasági karakterre szereplőt, amikor az operatőr, Bántó Csabi mutatott egy képet Tomiről, ahogy az egyetem előtt áll lenyírt hajjal. Korábban már láttam őt néhány előadásban, de mivel nem ismeretem igazán, nem tudtam milyen ember. Ösztönösen a szépfiú skatulyába tettem. Aztán leültünk Tomival a büfében beszélgetni a szerepről. Emlékszem a szemére, ahogy minden, amit mondok, pontosan a helyére kerül benne. Tomi rengeteget tett hozzá a karakterhez saját magából és az otthoni tapasztalatiból. A forgatás napján egyszer csak ott volt sárga csíkkal a hajában, elindult a kamera, és megcsinált mindent, amit szerettünk volna. Sőt, többet is annál. Tomi számomra az a fajta színész, akiben már a szerepről való beszélgetés során megszületik valami. Ösztönösen megtalálja magában azokat a pontokat, amikből építkezik. Egy nagyon szenzitív srác, aki a saját belső érzékenységét pillanatok alatt szenvedéllyé tudja formálni, és az egész mögött mindig ott van Kovács Tamás, az ember. Hajrá, Faszi!
– Dudás Balázs, a Welcome rendezője
Melyik a legkorábbi emléked gyerekkorodból?
Anyám visz a bölcsődébe. Fehér neonfényeket látok, csempe mindenhol, és egy fehér ruhás nő, akinek odaadnak. Egy nagy gomba volt ráfestve a falra. Reszkettem.
© Kovács Tamás
Melyik volt életed eddigi legkínosabb pillanata?
Konditeremben voltam, megyek vissza az öltözőbe, és tárva-nyitva van a szekrényem, pedig bezártam előtte, bérelt lakattal. A szekrényben volt a táskám, a pénztárcám, az irataim, a bankkártyám, az iPhone-om – minden eltűnt. Egy órán belül mennem kellett forgatni, teljesen kész voltam. Elkezdtem ordibálni a személyzettel, de mint egy elmebeteg. Ez egy elegáns, menő hely a belvárosban. Jön az üzletvezető, üvöltöm az arcába, hogy „hogy lehet az, hogy egy ilyen helyen ez megtörténhet?!” Ki voltak rakva proteincsokik, elvettem egyet, beleharaptam, mert nekem az jár, hiszen most károsítottak meg 300 ezer forinttal. Kértem egy telefont, felhívtam a gyártásvezetőt, hogy nem fogok odaérni, meg kell várnom a rendőröket. Fogtam, rágyújtottam egy cigire bent. Mondták, hogy de hát ezt itt nem... én meg, hogy ki nem megyek, bazmeg! Megjönnek a rendőrök, írjuk a listát, hogy mi mennyit ér. Felvették a vallomást. Megérkezett a testvérem, Tamás, nyugodjál meg. Mit nyugodjak meg?! Még egy proteincsokit elvettem. Find My iPhone, beüti tesóm. Bazmeg, van jel. Itt adja a jelet bentről! Na, mondom, a geci még itt van. Jön a gondnok a lakatvágóval. A 158-as szekrényből jön a jel. Hú, most meglesz, kié a 158-as, megölöm. Levágja a lakatot, kinyílik az ajtó, és szépen be vannak polcolva a cuccaim. Állunk, nézzük. A tesóm, az üzletvezető, a gondnok meg a recepciós. Mondja a gondnok, próbáld csak meg, nem ez a lakat volt a tied? Akkor már szorult a hurok. Beírom a kódot, kinyílik a lakat. Ülök a padon, fölnézek, a testvérem fogja az arcát, és azt mondom: hát ezt elbasztam.
© Reviczky Zsolt
Mikor sírtál utoljára, és miért?
Amikor szombat este egy órán át kerestem parkolóhelyet a VIII. kerületben. A Corvinban akartam venni szárítót, és egy óráig keringtem az utcákban. Pisálnom kellett, éhes voltam, és konkrétan nem volt egyetlen parkolóhely sem. Ordítoztam, remegtem, aztán lett egy hely. Akkor sírtam.
Melyik tulajdonságodat gyűlölöd a legjobban?
Hirtelen haragú vagyok, sokszor nem gondolom át a dolgokat. Alapvetően ez egy jó tulajdonság is, csak tudni kell kordában tartani.
Hogy tud ez jó tulajdonság lenni?
Egy színésznek hasznos, ha egy pillanat alatt dühbe tud gurulni színpadon. Ha nem tudsz egy pillanat alatt váltani, ne legyél színész. Nem szeretem a hűvös, puha embereket.
© Reviczky Zsolt
Miről csinálnál filmet, ha megdobnának 500 millió forinttal?
Inkább valami tökös sorozatot csinálnék. Az én generációm már sorozatokat néz. Jobban ki lehet bontani egy történetet, egy karaktert.
Mikor jöttél rá, hogy jó színész vagy?
Miért, jó színész vagyok? Az a baj ezzel a szakmával, hogy teljesen szubjektív, nem tudod megmérni kilóra. Egyszer összejön valami, máskor nem jön össze. Az edzőm mindig azt mondta, menjél ki a pályára, és tedd meg a legtöbbet.
Mi zavar a legjobban a külsődben?
Görbe a hátam, és fáj is. Ha jógázom, akkor jó, csak azt kevésbé szeretem, mint a focit. Azt mondta egy masszőr, nincs mély hátizmom.
© Reviczky Zsolt
Felnőttnek érzed magadat?
Ez egy lassú folyamat. Nekem a felelőtlenségről szólt a kamaszkorom, fociztam meg buliztam. Aztán minden olyan szép lassan, a maga idejében történt. Különösebb törés nem volt az életemben. Majd biztosan lesz.
Mikor kerültél a legközelebb a halálhoz?
Volt autóbalesetem hatévesen. Két falu között a Vajdaságban, a testvéremmel kirepültünk a hátsó üvegen. Anyám vezetett, beborultunk az árokba, én a szántásba estem. Felkeltem, nem tudtam, mennyi idő telt el, és azt láttam, a testvérem ott fekszik a betonon. Az üveg vágott meg, egyébként semmi bajom nem volt. Az autó totálkáros lett. Akkor vigyázott ránk az Isten.
Kit tartasz zseninek?
A fociban sok zseni van. Most Mbappét tartom annak, ő egy nagy csávó lesz. És Bukowskit. Nagyon sokat olvasok tőle, nagyon szeretem. Valamit tudott az életről, annak ellenére, ahogy élt.
Neveztek már zseniálisnak valamit, amit csináltál?
Szerintem nem mondták. Ez egy olyan erős szó, hogy emlékeznék rá.
Ha megtudnád, hogy még tíz év múlva sem lesz gyereked, azt csalódásként élnéd meg?
Nem zavarna, én is késői gyerek vagyok.
De mindenképpen szeretnél gyereket?
Persze, az csodálatos dolog.
© Reviczky Zsolt
Melyik filmrendező világa áll hozzád a legközelebb?
Thomas Vinterberg. A vadászat az egyik legnagyobb filmélményem.
Ha kapnál 100 ezer forintot, és muszáj lenne két órán belül elköltened, miket vennél?
Biztos elmennék enni egy nagyon jót, és vennék egy jó focicipőt térdzoknival, és egy csizmát.
Hol ennél?
Vagy a Pola Polában vagy a 400-ban, mindkettő szerb étterem. Valakit meghívnék egy kétszemélyes tálra.
© Reviczky Zsolt
Meg szeretnél nősülni?
Hogyne. Szép dolognak tartom. Akár templomban esküszöl, akár az anyakönyvvezető előtt, az mindenképpen egy szertartás.
Megfordult már a fejedben, hogy megkéred valakinek a kezét?
Persze.
Milyen kaját tudsz főzni a legjobban?
Két dolgot tudok jól csinálni: zacskós leves és rántotta gazdagon. Pedig anyukám nagyon jól főz, lehet, hogy meg kellett volna tanulnom mellette.
© Reviczky Zsolt
Kitől illetődnél meg a legjobban, ha beszállna melléd a liftbe?
A lift nagyon érdekes helyszín. Senki nem néz a másik szemébe, vagy a mobilját nyomkodja, vagy azt nézi, hány emelet van még. Nem lehet elszökni, akárcsak az autóban. Valószínűleg bárkitől meg tudnék illetődni.
Aggaszt az emberiség küszöbön álló kihalása?
A műanyagon húzom fel magam a legjobban. A faszért nem tiltja be például a Coca-Cola? Legyen csak üveg. Ne használjunk zacskót, szüntesse meg az összes bolt. Csomagoljunk újrahasznosítható papírba. És vonják ki a forgalomból a szívószálakat. Nem az, hogy én ne használjam, meg te, hanem ne legyen.
© Reviczky Zsolt
Átértékelt benned valamit a #metoo?
Nem. Mi történt? Föl lett hánytorgatva a szar, jól megkavarták, aztán nem lett semmi. Akik eddig visszaéltek a hatalmukkal, valószínűleg ezután is vissza fognak élni. A közvetlen környezetemben nem érzem azt, hogy változott volna bármi.
Hiszel valami magasabb rendű dologban?
Talán igen. A sorsszerűségben. Bár közben meg sokszor azt érzem, hogy az ember a maga sorsának a kovácsa. Hogy annyit kapsz vissza az élettől, amennyit beleteszel.
Nem hiszel Istenben?
Meg vagyok keresztelve, otthon imádkozunk ebéd előtt, felvettem a szentségeket, csak aztán soha nem tudtam járni misére, mert fociztam. Mostanában nem gyakorlom.
© Reviczky Zsolt
Mi volt a legemlékezetesebb lázadásod?
Kamaszként minden ellen lázadtam. Mindegy, mi ellen, csak valami legyen. Élen jártam a rosszalkodásban, ötletgazda voltam. Szégyellem is, mert igen csúnya dolgokat csináltunk.
Milyen káros szenvedéllyel élnél, ha nem lenne káros?
Nem élnék semmivel, mert semmi nem tetszik, ami nem szokatlan. Ha valami mindennapos, és nem csak különleges alkalmakkor van, már nem izgalmas.
Melyik volt az utolsó film, ami baromira felbosszantott?
Amikor a Kojotot megnéztem, halál idegesen jöttem ki a moziból, mert nagyon jó film, és hatással volt rám.
Mi a legbűnösebb szórakozásod?
Szeretek tippmixelni. Régen otthon rengeteg időt töltöttünk fogadóirodákban. Egyszer megbüntettek a rendőrök, mert úgy motoroztam, hogy nem volt engedélyem és abból fizettem ki. Megkerestem magamnak a pénzt. Az jó érzés volt.
Mitől nem tudsz aludni éjszaka?
A konvektor pattogásától.
Mikor szálltál el a legjobban magadtól?
Amikor fölvettek az egyetemre. De aztán gyorsan letörték a szarvamat. Az ember hamar rájön, hogy milyen rossz, milyen csúnya, mennyire elesett, mennyire hadar, mennyi gát van benne. Nagyon görcsös voltam, most is az vagyok. Nekem mindig azt mondták, hogy legyek olvadékonyabb.
© Reviczky Zsolt
Melyik filmet láttad a legtöbbször?
Ryan közlegény megmentése, tizenkétszer. Gyerekkoromban mindig lövöldöztem, háborúztam. Most meg is nézem megint, kedvet kaptam hozzá.
Vállaltál már el olyan munkát, amit szégyelltél?
Nem. Szerintem ami mögé nem tudsz beállni, azt nem szabad elvállalni.
Utoljára melyik színészi alakításról jutott eszedbe, hogy ezt szívesen eljátszottad volna te is?
Ez mindig eszembe jut. Dextert például ezer örömmel, az a világ legjobb sorozata. De annyira csinálnék egy olyan ősemberek csatáját is, mint a Vikingek. Imádom J.K. Simmonst a Képmásban, dupla szerepet játszik, de olyan eszköztelenül csinálja, csak a tekintetével megoldja. Egyszer annyira eljátszanék egy ilyet, iszonyú hálás dolog. Vagy mint James Franco a Fülledt utcákban.
Mi a leggyarlóbb dolog magaddal kapcsolatban, amit be mersz ismerni?
Nagyon rendetlen vagyok. És nem tudok vigyázni a dolgaimra, mindent elvesztek, széttörök. Kaptam egy órát szülinapomra a testvéremtől, és már betörtem az üvegét.
Mondj egy nagyon jó filmet, amit nem dicsérnek eleget!
El vagyok ájulva a Victoria című német filmtől, négyszer megnéztem, iszonyatosan nagy hatással volt rám. Az a csodálatos benne, hogy ugyanazt az időt éled meg, amit a szereplők, és abban a tempóban, ahogy az valójában megtörténik.
Milyen legyen az életed 15 év múlva?
Jó volna nem kiégni és megkeseredni. Meg zöld környezetben élni.
© Reviczky Zsolt
Hogyan szeretnél meghalni?
Gyorsan. Nem váratlanul, de gyorsan. Várni a halált, az borzasztó lehet. Attól rettegek, hogy nyomorult maradok, miközben fejben még ott vagyok, de már megölni sem tudom magamat.
Varga Ferenc / HVG.hu
