Csak egy éve él jelenlegi otthonában Kiss Diána Magdolna, a Vörösmarty Színház társulatának tagja. Sok tárgy új körülötte, így érthető, hogy mélyebb kötődések kialakulására nem volt túl sok idő, azonban így is vannak otthonában olyan eszközök, amelyek szép emlékeket hordoznak, és a hétköznapokban is rendkívül hasznosak. A feol.hu interjúja.

Egyik, szívéhez közel álló lakberendezési tárgya még édesapja legénykorához köthető, mégpedig egy hagyományos lemezjátszó, amely jelenleg a nappalijában, a vitrines szekrény tetején kapott helyet.

– Édesapámtól kaptam meg ezt a lemezjátszót, elég régi darab már, gyakorlatilag amióta élek, velünk volt a lakásban. Mivel apukám, és az egész család nagy zenerajongó, ezért nálunk mindig szólt a zene. Jobbnál jobb lemezeket hallgattunk, így már gyerekkoromban tudtam, hogyan kell használni a lemezjátszót. Rongyosra hallgattuk például az István, a királyt és a Jézus Krisztus szupersztárt is. Apukám nagy Dire Straits- és Pink Floyd-rajongó, úgyhogy ezeket is rengeteget hallgattuk – idézte fel gyerekkori emlékeit Kiss Diána Magdolna. – Amikor kicsi voltam, apukám Németországba járt ki dolgozni. Ilyenkor nem egy-két hétre ment, hanem hosszabb időre, úgyhogy nagyon hiányzott. Amikor nem volt otthon, akkor is sokszor feltettem azokat a lemezeket, amiket ő hallgatott, arra táncikáltam a szobában. Most, hogy a jelenlegi otthonomba költöztem, apukám felújíttatta a lejátszót, kicserélte rajta a tűt, a szíjat – ami a tányért forgatja –, és erősítővel együtt nekem adta.

– Édesapám most Ausztriában dolgozik, keveset jön haza, de nemsokára már nyugdíjas lesz. Amikor itthon van, akkor mindig szól a zene – nem túl halkan. Apukám elkezdett lemezkülönlegességeket gyűjteni, ilyenkor mindig rendel nekem is ezt-azt. Most például azt kértem, hogy Lady Gaga-bakelitet rendeljen nekem. Vannak olyan különleges limitált szériás, sorszámmal ellátott lemezei is, amelyekből csak ezret csináltak. Apukám szinte vadászsza ezeket – mesélt a színésznő, aki azt is elmondta, a bakelitek szeretete náluk családi vonás.

– Teljesen másképp szólnak, teljesen más a hanghatás és az atmoszféra, mint a CD vagy a digitális zene esetén. A klasszikus zene is egészen másként szólal meg, más élményt nyújt – idézte zenei élményeit Kiss Diána Magdolna, aki a konyhában is otthonosan mozog, így másik kedvenc berendezési tárgya a főzéshez kötődik.

– Ez egy igazi öntöttvas főzőedény. Nem olyan régi darab, viszont nagyon régóta vágytam rá. Kifejezetten olyant szerettem volna, ami mázas. Piros színű, elég nagy darab, és iszonyatosan nehéz is. Nagyon szeretek főzni, ezért költözéskor a lakásban az volt a legfontosabb, hogy a konyha készen legyen, meglegyen minden olyan eszköz, amire szükségem van. Fontos számomra, hogy minden úgy legyen a konyhában, ahogy az nekem a legjobb. Nagyon sokat főzök, szeretem a különleges ételek elkészítését is. Amit sokszor készítettem már, az a liba- vagy kacsarillette, ez egy húspástétomszerű étel, öt és fél órán keresztül kell sütni. Szívesen csinálok őzpörköltet, szeretem az indiai ételeket, ezenkívül készítettem már például coq au vint és csirkeossobucot is. A konyhában is szeretek improvizálni, néha csak összedobálok dolgokat – beszélt gasztronómia iránti szenvedélyéről.

A színházhoz kapcsolódóan szívéhez legközelebb egy olyan ruhadarab áll, amely a teátrum falain belül sokszor az öltözéke részét képezi. Ez pedig nem más, mint egy kék frottírköntös.

– Szinte minden színésznek van bent a színházban egy köntöse. Ezt a színháztól kapjuk, nekem ez a kék jutott. Először nem nagyon szerettem, nem egy különleges darab, de aztán nagyon a szívemhez nőtt, a színházban szinte mindig rajtam van. Amikor elvitettem mosatni, és kaptam helyette egy másikat, azért megkérdeztem az öltöztetőket: „Ugye azért a kék köntöst majd visszakapom?” – emlékezett Kiss Diána Magdolna.

forrás: Héjj Vivien/feol.hu