A karácsony ünnepi szokásai sok helyen nagyon hasonlóak, ugyanakkor minden családnak megvannak az évek során kialakult tradíciói, saját kis rítusai és szertartásai, amelyek személyes élménnyé varázsolják az ünnepet. Sorozatunkban a Vörösmarty Színház színészeit kérdezzük meg, hogy számukra mit jelent a karácsony, hogyan élik meg az év legmeghittebb napjait és milyen meghatározó emlékeket hoznak a múltból.

 

Imre Krisztián a gyerekkori csínytevésekről és az elmaradhatatlan ünnepi falatokról mesélt.

Nem tudom a karácsonyt nem a gyerekkoromhoz kötni. 

A téli időszak azt hiszem természeténél fogva egy kicsit a lassulásra, "bevackolásra", elcsendesülésre hív minket és ezek mindegyike jelen volt a gyerekkoromban is. Persze kiegészülve remek szánkózásokkal és hócsatákkal a testvéreimmel, szüleimmel, barátaimmal. 

 

Ha néhány szóval kellene összegezned a karácsony jelentését, mivel jellemeznéd az ünnepi időszakot?

Mi nekem a karácsony? 

Meghitt családi környezet, játék, pihenés, feltöltődés, karácsonyfa, finom ételek és italok. Nem tudom elképzelni a karácsonyt az előbb felsoroltak nélkül. Vagyis el tudom, de inkább nem teszem. 

 

Egy szegedi képet küldtél karácsonyi emlékként. Miért épp ezt?

A kép azt a szegedi helyszínt örökíti meg, ahol gyerekként a karácsonyi időszakokat töltöttem. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a bevackoláson túl volt rá bőven alkalom, aktívan töltsük az akkoriban ránk szakadt szabadidőt.  Ez volt az időszak, amikor az önfeledtség jegyében rengeteget játszottunk, szánkóztunk és néha még a befagyott tóba is beszakadtunk szánkóstól. Ezeket a fagyos emlékeket is nehéz lenne elfelejteni.