Ismertető Te mentél át a vízen? - Az al-legóriás ember üzenete
Ez a kérdés akkoriban fogalmazódott meg, amikor Kolozsvárból Napoca lett, és sötétbe borult az erdélyi Helikon. Titkon, suttogva jártak a múzsák, megfigyelők és megfigyeltek, egymás nyomában - kafkai disztópia. A költő mozgásterét kutatja az előadás, a diktatúra által kijelölt térben, a lélek által diktált önkereső bolyongásban, ahol a „légy tiszta önmagadhoz” elvhez igazodik minden lépés. A szabadság koncentrikus körei rajzolódnak ki a zárt rendszerben. A politikai háló sarkából figyel a szörny, izzó fekete-Dacia fényszóró szemei minden mozdulatát követi a kiutat keresőnek, akinek rá kell jönnie, hogy minél jobban vergődik, annál inkább összekuszálódnak körülötte a szálak. A lehallgatottak rövid időn belül elhallgattatnak, és az egyre halkuló kisebbségi értelmiségi létből a menekülés jelenti a kiutat, nyugat felé. 1986-ban sikerül. Szőcs Géza elhagyja hazáját, hazája megszabadul Szőcs Gézától. De a szabadság ennél sokkal bonyolultabb dolog...
„Csillagom, révészem, vigyél át magamon. Túl lakom, odaát
s nincs nekem ladikom
merthogy én
tudod-e magamon túl lakom.”
