Az idei Koronázási Szertartásjáték rávilágít a tatárjárás döbbenetes pusztítására, de megjelenik benne Szent Margit története, valamint IV. Béla és fia ellentéte is. A néző feszültséggel és emelkedett pillanatokkal teli, látványosan rendezett darabot láthat a szakrális helyszínen. A szombati premiert követő mindkét előadás is teltház előtt zajlik.

Mindez IV. Béla király alakját a középpontba helyezve, hiszen az idei szertartásjátéknak ő a főszereplője. Az Árpád-házi uralkodókat bemutató sorozatban a hetedik epizódhoz érkeztünk, amelyben a második honalapítóként is számon tartott IV. Béla élettörténetének egyes epizódjai, családi viszonyai ismerhetők meg, a király visszaemlékezéseiből, belső monológjaiból és a narrátor történetmeséléséből. Ezeknek köszönhetően az előadás jól követhető, s annak is érthetővé, élvezhetővé válik, aki a múlt évi, II. Andrást és Meráni Gertrúdot (Béla szülei), illetve Szent Erzsébetet középpontba helyező darabot nem látta.

A koronázás aktusa ezúttal is fontos, most ez foglalja keretbe az egész történetet. A darab során többször visszatérünk egy-egy megszakított, jelentőségteljes mozzanathoz, amely a király életében később nyer értelmet. A korábbi eseményeket, továbbá Béla apjához fűződő viszonyát, s azt, mennyire gyötörte, hogy ott volt az anyja ellen elkövetett merényletkor, sokszor a király hangosan kimondott gondolatain keresztül ismerhetjük meg.

Maga a történet azonban a narrátor (Mihályi Győző) elbeszélése révén halad előre. Látjuk, hogy alakul az új világ a három héttel apja halála után megkoronázott IV. Béla (Lábodi Ádám jeleníti meg) irányításával, akit azonban sokszor kísért az apa árnya. A király boldog családi életet él görög honból érkezett feleségével, Laszkarisz Máriával (Kubik Anna alakítja) és gyermekeikkel, ám miután megérkezik a félelmetes, maszkos Batu kán (Sághy Tamás játssza) üzenete, napjaikat egyre jobban átjárja a félelem. IV. Béla készül a veszélyre, segítséget kér, ám mind az uralkodókhoz, mind a pápához hiába fordul…

Az előadásban hangsúlyos a tatárok által végzett pusztítás érzékeltetése. A kegyetlen sereget fekete, hullámzó lepel alatt mozgó táncosok jelenítik meg, a gyilkolás mikéntjéről döbbenetes tényeket hallhatunk. Miután a szörnyű had kivonul a letarolt országból 1242-ben, Béla király visszatér az Adriai-tenger partjáról, s kezdődhet az újjáépítés. Bélának ezután, alig két évtizeden belül még egyik fiával, Istvánnal is meg kell küzdeni a hatalomért, a családi viszály elsimítása pedig végül a zárdába adott lánynak, Szent Margitnak köszönhető…

Bokros Judit, FMH / Fotó: Simon Erika