Sikerrel mutattuk be június 8-án a POSZT versenyprogramjában a Tasnádi István tollából született Kartonpapa mélyen fájó és felszabadító erővel ható drámáját.

A POSZT válogatói gárdája az elmúlt évben összesen 301 előadást tekintett meg Magyarországon és a határon túl. Volt olyan intézmény, ahová csak 1-2 előadás erejéig látogattak el, de olyan is, aki több hétnyi estére lefoglalta a zsűrit: ebben a versenyben teátrumunk járt az élen 16 bemutatóval.

A Magyar Hírlap tudósítása szerint a fesztiváljárók nagyon szeretik a Kartonpapa című darabot. A kortárs szerző, Tasnádi István tollából született mű mélyen fájó és felszabadító erővel ható dráma. A darab öt színészének kiváló alakításáról, kiemelten Tóth Ildikó játékáról beszélnek, a színésznőnek – akit nagyon régen láttunk utoljára a POSZT-on – kisebb rajongótábora alakult Pécsen a Kartonpapa után. A történet szerint a megözvegyült Éva (Tóth Ildikó) kartonból vágja ki a férjét, hogy így tartsa életben. A pécsi szakmai beszélgetésen döbbent rá a szerző, hogy az abszurd helyzet létezik: ugyanis itt mesélt el egy kísértetiesen hasonló valós helyzetet az egyik néző.

– Sokáig azt hittem, hogy kitaláltam valamit, aminél abszurdabb ötlet nincs. Tévedtem – állapította meg a Tasnádi István szerző. Hargitai Iván rendező szerint az emberiség története arról szól, hogy képzelt személyek kellenek, amelyekhez viszonyítjuk a létezésünket. A Kartonpapa ennek a szimbóluma.

– Közben egy nagyon élénk színekben játszó, mai világot fest, ahol minden tökéletesnek hat, miközben a Titanic fedélzetén vagyunk és zenélünk – tette hozzá a rendező. Aki elmondta azt is, hogy bár csak 1,5 órás a darab, iszonyatosan fárasztó a színészeknek, olyan mintha bányában lennének: beszélgetnek, viccelődnek, táncolnak, s közben figyelmük egy percre sem lankadhat, radarozniuk kell, hogy időben becsatlakozzanak.

Telihay Péter rendező – aki a következő évadban a Megtisztulás c. darabot fogja színre vinni a Pelikán Fészekben – szerint nagyon nehéz, hogy egy átlagemberből hogyan lehet hőst csinálni, az előadás mégis végrehajtja ezt a bravúrt.

Forrás: Magyar Hírlap (Szilléry Éva), Vörösmarty Színház // Fotók: POSZT, Maczkó Csaba, Tóth László