Éppen kétszázhúsz évvel ezelőtt született meg a magyar költőóriás, a Szózat megalkotója, a Csongor és Tünde mesevilágának megálmodója, a székesfehérvári színház névadója. A társulat ezzel a versvideóval emlékezik Vörösmarty Mihály születésének 220. évfordulójára.

 

Vörösmarty Mihály 1800. december 1-én született szegény kisnemesi családba, egy Velencei-tó környéki faluban, a mai Kápolnásnyéken. 

1811-től a székesfehérvári ciszterci, 1816-tól a pesti piarista gimnáziumban tanult. Apja 1817-ben bekövetkezett halála után a család súlyos anyagi helyzetbe került. Az év novemberében a Kölesd—Simontornya—Kálózd—Seregélyes—Nyék—Martonvásár útvonalon Perczel Sándor nagybirtokos és táblabíró utazott két négylovas hintón és egy poggyász-szekéren Pest felé, három kisebb fiával, Sándorral, Mórral és Miklóssal, amikor egy boroshordót szállító törött szekérrel találkoztak. A törött szekéren Vörösmarty Mihály akart bort vinni nagybátyjának, Pestre. A földesúr megállíttatta a hintaját, és megjavították a  szekeret. Az ifjú Vörösmarty kifinomult modora annyira megtetszett Perczelnek, hogy megkérdezte, nem volna-e kedve magántanítóul szegődni a fiai mellé. Vörösmarty nyolc éven át volt a Perczel-fiúk nevelője a Bonyhád melletti Börzsönypusztán, és sokat fáradozott azért, hogy szilárd hazafiakat neveljen belőlük. Nővérükhöz, Perczel Etelkához írt versei a be nem teljesedett, egyoldalú szerelem költészetének remekei. Perczel Mór idősebb korában is örök hálával emlékezett vissza tanítójukra. 

Vörösmarty mindemellett 1820-ban elvégezte a bölcsészkart, 1824-ben pedig letette az ügyvédi vizsgát is, bár sohasem ügyvédkedett. 

Költői hírnevét az 1825-ben megjelent, Zalán futása című, hősi eposza alapozta meg, melyért a nemzet ébresztőjeként névvel illették. Mikor a Magyar Tudományos Akadémia 1830-ban megalakult, rendes taggá választották. 1837. február 6-án kilenc társával megalapította a Kisfaludy Társaságot, 1837-től 1843-ig Bajza Józseffel és Toldy Ferenccel szerkesztette az Athenaeumot. 

Ekkor már a legnagyobb költő volt minden magyar költő között.  A dicsőséggel együtt azonban sajnos nem járt anyagi jólét. De a szerelem és a boldog családi élet kárpótolta minden nehézségért. A nála 26 évvel fiatalabb Csajághy Laurát 1843 tavaszán vette feleségül.

A szabadságharc eseményei Vörösmartyt is magukkal ragadták. Csatlakozott Kossuth Lajos pártjához, országgyűlési képviselői tisztséget vállalt, mindvégig híven támogatta a nemzeti kormányt. Világos után bujdosni kényszerült. Megtört lélekkel visszavonult szülőföldjére, falusi gazda lett, nehéz anyagi körülmények között élt családjával. 1855 őszén betegsége miatt kénytelen volt Pestre költözni. Hiába keresett gyógyulást, Pesten halt meg 1855. november 19-én. Hatalmas tömeg kísérte utolsó útjára.

Színházunk 1913 óta viseli Vörösmarty Mihály nevét.