Bárki közvetítheti saját műsorát! Mire jó a már mindenkinek elérhető online közvetítés lehetősége? Erről is beszélgettek a Reboot Hungary műsorában, melynek egyik vendége Szikora János volt.

A Reboot Hungary 2020. március 11-i dupla adásában a webináriumok után az online közvetítésekkel foglalkoztunk négy, különböző területről érkező vendégünkkel. A tévé uralta ezt a piacot hosszú évtizedeken át, és ez egy igen drága műfaj volt.
Az internet terjedésével ma már a tévénél jóval olcsóbban szinte bárki elérhet 7,5 millió magyar internetezőt akár az okostelefonjáról közvetítve. De az online médiafogyasztási elvárások – gyorsan, sokat, éppen amit akarunk – mellett kérdéses, hogy tényleg az élő online közvetítésre van szükségük a fogyasztóknak? A pandémia miatt sok területen ez lett az egyetlen megoldás tartalmaink terjesztésére (mérközés, koncert, színház) és a szórakozás és szórakoztatás fenntartására, nyitott kérdés, hogy átmenetileg, vagy – legalább részben – hosszú távon is, fejtette ki gondolatait Csermely Ákos felvezetőjében.

A Vasas 24 sportágban van jelen, mindezen sportot azonban nem közvetítik a tévék. A sportközvetítések megkerülhetetlen helyszíne volt a tévé évtizedeken át, és ebben lassan indult meg a változás. A Vasas például 2011-ben indította el YouTube csatornáját, de a nézettséget, az elérést még nagyon sokáig a foci és a tévé biztosította leginkább.

Jenkei Dániel, a Vasas Sport Club kommunikációs vezetője elmondta, hogy a koronavírus miatti kényszerűen nézők nélkül megtartott sportesemények közvetítése fontos elvárásként jelent meg. Nem akarták a rajongókat megfosztani az élő szurkolás élményétől.

Nem volt ez újdonság nekik, hiszen a másodosztályú kézilabdacsapatuk közvetítésére tévében nem sok esély mutatkozott a véges közvetítési idő miatt, így az online lehetőségeket már korábban is vizsgálták.

A sportkluboknak abból a szempontból könnyű dolga van, hogy nem kell szervezni a nézőket, hiszen a szurkolók aktívan követik a sportcsapatok életét, a közösségi média oldalukat. Így ha egy közvetítését megvalósítanak, ott előre tudható, hogy lesnek is nézők.

A gyakorlati megvalósításban is jelentős tapasztalatuk lett mára. A kézilabda mérkőzéseket Facebook videóban osztják meg, a többi sportágnál külsős partnerekkel a YouTube-on keresztül közvetítenek. Csakhogy ősszel nagyon leterheltek lettek az ezzel foglalkozó cégek, mostanra azonban már ez is megoldódott.

A koncertéletben is óriási kihívást jelentettek a koronavírus miatti korlátozások. Az A38 azért volt egy kicsit könnyebb helyzetben, mert már hosszú évek óta rögzítik koncertjeiket, az ehhez szükséges technika és szaktudás is adott.

Menyhért Dorka, az A38 social media managere és sajtókapcsolatokért felelős munkatársa szerint így technológiai kihívás nem volt, inkább az volt a nehézkes, hogy közönség nélkül kellett a zenészeknek játszani és klubhangulatot teremteni.

A fellépők próbálták kezelni a kialakult helyzetet, olyan instrukciókat, játékokat próbáltak kitalálni, ami kamerán és kijelzőn át is működik. De olyan kihívásokkal is meg kellett küzdeni, hogy közönség nélkül nem volt szükség hangosításra, így viszont a technikai stáb nem tudhatta biztosan, hogy mikor kit kell venniük.

Az A38-nál a közönség megszólítása jelentős feladat volt: nem lehetett azt ígérni, hogy a koncert élményt online ki tudják váltani. Rádásul az egyes zenekarok, zenei stílusok iránt érdeklődő közönség igen szerteágazó, különböző is. Igyekeztek a közösségi médiában nosztalgikus elemekkel elérni a közönséget, korábbi koncertfelvételeket újra felhasználni, ezekkel is frissítették a YouTube csatornájukat. Az online koncertek kapcsán kiemelten hangsúlyozták, hogy az újszerű élmény mellett az is fontos, hogy így a zenészeket is tudják támogatni az e-eseményre jegyet váltók.

A színházak számára az online közvetítés talán még nagyobb kihívást jelent. Hiszen eddig is voltak ha más nem, tévés és interneten is visszanézhető előadások, de ezek nehezen tudják a színházi hangulatot és élményt visszaadni.

Szikora János, a Vörösmarty Színház igazgatója szerint az online közvetítés kényszermegoldás lehet csak, de így is számos kreatív ötletet tud ösztönözni. Amikor világossá vált, hogy ez a járványhelyzet hosszú lesz, számos piaci szereplő megkereste a színházakat – igen eltérő – ajánlatokkal.

Olyan megoldások is voltak, hogy, kihasználva az online lehetőségeket, a nézők ne ugyanazt a felvételt nézzék, hanem mindenki maga választhassa ki, melyik helyen elhelyezett kamera képét szeretné követni. Sőt, még a színfalak mögé is tettek volna kamerát.

Még ennél is érdekesebb ötlet volt, hogy a felhasználóknak nevetést vagy tapsot is tud imitálni egy-egy gomb megnyomásával – ami visszajelzés lehet a művészeknek. Hiába voltak ezek nagyon jó ötletek – a magas árak miatt mégsem ezt választották.

Merthogy az előadások többsége egyszerűen nem képes kitermelni a bevételeket. Merthogy nem „csak” a streaming költséget kell kigazdálkodni – a művészek díja mellett. A streaming is közvetésnek minősül, ezért itt olyan jogdíjakat is meg kell fizetni, amit egy színházi előadásnál nem kellene.

A székesfehérvári Vörösmarty Színház, 472 hellyel egy előadás átlagosan 1,2 millió forint árbevételt hoz. Az e-színháznál két kiemelkedően sikeres darabbal tudtak hasonló bevételt elérni. Tehát a legtöbb előadásnál több százezer forinttal kevesebb bevételt tudnak online elkönyvelni, ráadásul magasabb költségek mellett. Így még csak az sem mondható, hogy nyereséges lenne alapvetően az online színházi közvetítés.

Hiába adódna a feladat, hogy akkor ezer fő helyett tízezer nézőnek játszanak nagyon népszerű darabokat – csakhogy az erre esélyes, ismert műveknél jellemzően nem adják meg a streaming jogokat a jogtulajdonosok.

A színészek számára sokkal nehezebb az online előadásokon játszani, ahogy a nézők is átmeneti megoldásként tekintenek erre – az online színházi közvetítés borítékolhatóan csak átmeneti megoldás marad, ennél nem lehet arra számítani, hogy a pandémia után is fennmarad.

A színházak problémája rávilágít arra is, hogy hiába adott a technológia, és fejlődik ez igen gyorsan, a szerzői jogdíjak rendszere – nem csak a színházak esetében – sokkal lassabban változik, ami sok esetben a gátja lehet a jogszerű online audiovizuális közvetítéseknek.

150 csatorna 100 ezer videóját kezeli Pintér Róbert, az egyszervolt.hu főszerkesztője és a 4Kids Network ügyvezető igazgatójaként. Ezek nagyon eltérőek, főként zenei és gyermek tartalmakkal foglalkoznak.

Azt látták, hogy az egyes márkáknál nagyon különböző volt, hogy mennyire tudták kihasználni a több szabadidő miatt megnövekedő digitális tartalomfogyasztás hatását. A hírfogyasztás például megnőtt, és sokan kezdtek élő online tartalomközvetítésbe is.

Hiába tették a digitális technológiák olcsóbbá az online közvetítést, azért ez alapvetően még mindig egy viszonylag drága műfaj, jelentős élőmunka igénnyel. Sokan most tanulták meg ezt – akár a saját kárukon. Mivel egyáltalán nem biztos, hogy megtérül az élő közvetítésekbe a befektetés.

Egy kisebb stábbal, mobillal készített adás lehet olcsó, csak ennek a minőségén is meglátszik, és ezzel nehéz jelentősebb közönséget elérni. A magasabb színvonalú tartalmakhoz azonban be kell fektetni.

A 4KidsNetwork-nél már korábban is próbálkoztak azzal, hogy az élő közvetítések hogyan tudnak a nézettség növeléséhez. Gyereknapi vagy Mikulás műsort készítettek, de a próbálkozások nem voltak egyértelműen pozitívak. Még a Facebook és a YouTube platformok sem teljes mértékben felkészültek az adások teljesen problémamentes lebonyolítására a tapasztalatok szerint.

Más megoldást kerestek ezért: az ál-élő adásokat. Összeraknak tévéadáshoz hasonlóan rajzfilmeket, amiket élő streamként lejátszanak. Az elgondolás az volt, hogy a szülők számára fontos, hogy szerkesztett tartalmat kapjanak, tudjanak egy folytonos, akár egy órás tartalmat kapni.

Ezzel azonban felhagytak, mert tapasztalatuk szerint a felhasználók számára az online tartalomfogyasztási attitűd mellett pontosan a választás lehetősége és szabadsága a fontos, és nem a tévés élményt keresik.

A beszélgetést az alábbi YouTube videóban lehet visszanézni, a beszélgetésben még számos témát érintettünk, többek között, hogy miért érdemes online közvetítésbe kezdeni. Azt is körbejártuk, hogy miért segíti az online elérést az online videó, milyen szerepe van a márkaépítésben. Illetve az is fontos kérdés, hogy a kép mellett miért fontos a hang, hogyan lehet jól online is hangosítani.